Taktikai késharc tábor

Kiszakítva minket a számunkra megszokott „steril” tatamival ellátott teremből, egy teljesen más környezetbe kellett magunkat megvédeni. Ez az új környezet egy régen elhagyott Szovjet laktanyában volt. Mindenhol törmelékek, üveg és fadarabok szanaszét, néhány helyen a betonból kiálló vasakkal tarkítva.



A technikák többségében felismerni véltünk az aikido-ra oly jellemző elvezetéseket és kitéréseket. Ami viszont új volt az a környezet használata, illetve mindez a technikákba történő „beépítése” volt. Elég sok olyan gyakorlattal találkoztunk, amikor a falhoz voltunk nyomva és onnan kellett a technikákat végrehajtani. Itt már nem lehetett szó irimi lépésről és semmi hasonlóról, hiszen abban a percben, hogy előre felé mozdultunk belénk fúródott egy kés. A viszonylag kis létszámmal megtartott tábor nagyon jó hangulatúra sikerült. Mindenki nagyon „kedves” volt velünk, ha nevezhetjük így azt, amikor az embert a falnak taszítják és egy késsel lendületesen hasba szúrják. Sok mindent tanultunk, ezeket a tapasztalatokat felhasználva, megpróbáljuk a technikákat az aikido mozgásrendszerét alapul véve alkalmazni, illetve tovább fejleszteni.





Az egész esemény lezárásakor kiválasztottak hat főt, akik a laktanya területén „elbújtak”. Ezeket az embereket egyesével kellett felkutatnunk és „likvidálnunk”. Meg sem kell említenem, hogy a technikákat amelyeket a táborban tanultunk, teljes mértékben kihagytuk a védekezésünkből és jóformán az eddigi aikidos tapasztalatainkat használva próbáltuk meg leküzdeni az ellenfeleinket kisebb-nagyobb sikerrel. Ez nagyon jó próba volt nekünk, hogy „éles helyzetekben” hogyan reagálnánk le ilyen és hasonló jellegű támadásokat.

Köszönjük a szervezőknek a lehetőséget.